Aforizmák

1. Gondolkodom, tehát nem értek semmit.

2. Az emberiség sorsa és jelmondata: a világot változtatjuk meg, nem önmagunkat.

3. „Az élet vagy a művészet tökéletesítése” – a civilizációnkhoz hasonlóan – meggátolja az élet művészetének tökéletesítését.

4. Mégis mennyivel „felsőbbrendű” a Természetnél a „felsőbbrendűségünkkel” való visszaélésünk?

5. Tovább forognak a gépek és az intézmények, miközben mi elvégezzük a jó élet elmulasztásának minden munkáját.

6. A „nagynak” nevezett emberek csupán a leghangosabb elégedetlenkedők.

7. A legrosszabbjaink jó polgárok.

8. A Bölcsesség egyetlen Pillére: nincsen emberi bölcsesség.

9. Az ember azért „sikeres”, mert olyan jól bírja a válságot.
Úgyhogy állandó válságba taszítottuk a világot.

10. Vallások: intézményes összeesküvések a Természettől és önmagunktól való elszakadásra, valamint a valóság elferdítésének hatásos módjai.

11. A vágy a szenvedés egy formája és teremtője is.

12. Semmit sem tudunk az önbecsülésről, mi, akik nem lettünk öngyilkosok.

13. Talán a megvizsgált élet sem érdemes arra, hogy éljük.

14. A törekvés a legnagyobb zsarnokság. Egy „szabad társadalomban” az irigységtől és a csalódástól a legnehezebb szabadnak lenni.

15. Az Industól a Szilikonvölgyig a legdiszfunkcionálisabb társadalmak a „legsikeresebbek”.

16. A Fizika és a Filozófia a Vallásból sarjad ki, a vallás pedig a hatalom és a hatalmi struktúrák természetfölötti igazolása.

17. A szerelem olyan, mint a hit: nem annyira ugrás a sötétbe, mint inkább ablakok nélküli szoba kipingált falakkal. Emellett kisajátítás is.

18. A gonosz prosperál – mert a prosperálás ártalmas.

19. Az ember Isten Eredendő Bűne, a gazdák pedig a Kerubjai.

20. A démonjai által elpusztított világban az Ember legjobb művei a romok.

21. Amerika meghódítása után Fösvénység istennő színt vallott, és a Mennyország Királynéja lett belőle.

22. A múlt szagtalan hazugság – higiénikussá tett húsmócsing és fájdalom.

23. Az Amerikai Álom: globalizáló érzékcsalódás.

24. Az elménél csak az én felszínesebb.

25. Minden darabokra hullik, ha a Szabadság az egyetlen spirituális érték, épp úgy, ahogy minden darabokra hullik, ha a Normalitás az egyetlen társadalmi érték.

26. A Kívülálló nem azzal határozza meg magát, hogy valamely csoporthoz tartozik, hanem azzal, hogy az összesen kívül áll.

27. A legnagyobb művészek ismeretlenek maradnak.

28. Gazdák nélkül nem léteznének hadseregek.
Hadseregek nélkül nem léteznének gazdaságok.

29. Levertség, fásultság, őrjöngés, kegyetlenség: ezekbe irányítanak bennünket.

30. Nem lehetsz egyszerre okos és tiszta szívű.

31. Minden intézmény rosszindulatú, mert hamarosan mindegyik csak a saját fennmaradásáért létezik. Hiába is oszlatják fel magukat, mint például a francia nemzetgyűlés, mert valami még rosszabb veszi át a helyüket.

32. Nelson Mandela magánzárkában töltötte életének egy ötödét. „Díszállatként”, „ennivalóként”, kísérleti állatként ezermillió teremtmény tölti magánzárkában és kínok közt az egész életét.

33. A haladás egyfajta retrovírus.

34. …

35. Aki fákat, hegyeket nem imád,
az máris halott.
A mindenség él – csak szerintünk nem, akiknek fején
a tudat mint kapzsiságrés nyitott.

36. A „Másvilág” nem másféle hely, idő vagy tudatállapot, hanem másféle hozzáállás.

37. Miként a pedofília többnyire a szülők bűne,
úgy a gyilkos terror többnyire kormányok műve.

38. A Nemzetállam puszta funkcióvá csökevényesíti az embereket (a „Normalitáson” belül). Így hát a cigányokat meg a „csavargókat” nem lehet megtűrni; a szabadgondolkodókat pedig semmibe kell venni.

39. Nem engedhetjük meg magunknak a felismerést, miszerint a többi emlős talán jobban (és gazdaságosabban) kommunikál, mint mi.

40. Az emberek nem annyira kommunikálnak, mint inkább kommunikációs problémákat okoznak.

41. A Vallásban a „személyes megváltás” a legjobb esetben felelőtlen ígéret, a legrosszabban pedig cinikus. A „megváltás” csak világméretű lehet – ezért aztán képtelenség. Mindenesetre kétséget kizáróan bebizonyítottuk, hogy nincs lelkünk.

42. A szakáll nélküli férfiaknak külön meg kell dolgozniuk a „férfiasságuk bizonyításáért”!

43. Az információ veszélyes koholmány, az információéhség pedig éktelen mohóságunk újabb megnyilvánulása.

44. Minél elterjedtebb a technika,
annál gyerekesebb az emberfia.

45. Csak a holtak bölcsek. És ahogy Samuel Beckett mondta: „Az élők hiába mosdanak.”

46. Ritkán látni férfit nyilvánosan örülni, kivéve, ha valamilyen győzelmet ünnepelnek.

47. A jéghegyek a legspirituálisabb lények.

48. A férfiak jól tudnak épületeket emelni.
A nők jól félre tudnak ugrani, amikor aztán összeomlanak.

49. Kevés bölcs ember van, viszont nincs egyetlen buta fa sem.

50. A tudat legrégibb csapdája az Újdonság.

51. Az önellentmondás a bölcsesség ismertetőjele.

52. A nyugati civilizáció mindig gépies volt:
lásd például a Megváltottak gépies Mennybemenetelét
és az Elátkozottak alászállását a Pokolba.

53. Valahányszor kinyitok egy csapot – vagy bekapcsolom a számítógépemet –, a világból meghal egy darab.

54. A legtöbben túl eszesek vagyunk, hogy megértsük: az értelmünk a butaságunk, a Természet tévedése és nyomorúsága.

55. Egy kutyának az egész világ kutya, nekünk azonban egy álom összerakhatatlan töredékhalma.

56. Ablakok és zárt ajtók mögött mind semmibe vesszük egy fa keresztre feszítését.

57. Perverzül igazságtalan jutalmazni a sikert – amely bizonyára önmaga jutalma.

58. Ha boldog akarsz lenni, hagyj fel az akarással.

59. A kultúránk sikerbe való belebolondulása garantálja a bukásunkat – és a Hatodik Kihalást.

60. Az emberiség a szívtelenek neve. Ha meghallom, mindig fölfordul a gyomrom.

61. Az emberi borzalmaknak csak az emberi képzelet szab határt.

62. A legközösebb emberi vonás: a be nem ismert szégyen.

63. …

64. Kultúra: a felszínesség ezernyi finom formája.

65. Szertartás: fellengzős közös rutin.

66. Az agyunk huligánok focilabdája.

67. Érdekes nyelvi véletlen: a crucifixio nagyobb része fikció.

68. Ki tudja, mi a különbség Thalamosz és Thanatosz (Házasság és Halál) között?

69. A halál nem ínség, hanem a földnek járó fizetség.

70. Csuang-ce kérdésére (Hol találok valakit, aki elfelejtette a nyelvet, hogy válthatnék vele pár szót?) a válasz: Figyelj egy kutyára.

71. A kutyámat megismerni olyan, mint Istent megismerni: világok küszöbén élő lény ő.

72. Az Ellenmémek teremtője: kudarcra van ítélve!

73. Azok vagyunk, ahogy gondolkodunk, a gondolatok pedig csak szavak.

74. A magyarázatok (kultúránk rögeszméi) is csak szavak. A csodák kultúráiból a magyarázatok monokultúrájába lépve már jobban szeretjük a szavakat a csodáknál.

75. A nemzetiség az európai elme egyik legmérgezőbb és leghalálosabb fogalma.

76. Mezőgazdaság: az első, a legnagyobb – és az utolsó – ártalom.

77. A foglalkoztatás a munka leghétköznapibb és egyben legveszélyesebb formája.

78. …

79. A látás az érzékenységtől függ, nem a fénytől, ezért nem létezik sötétség.

80. A kultúra a tudatosság meggyalázása, miként az „oktatás” (amely már régóta csak iskoláztatás) a gyermeki elme meggyalázása.

81. A kultúra legfőbb feladata az öngyilkosságunk megakadályozása a tudatosságunk korlátozása révén.

82. Belénk nevelik az értelem felsőbb hatalmába vetett hitet, ám a leggyöngébb és legesztelenebb ürüggyel megválunk az értelemtől – és önmagunk igazolására használjuk fel. Az értelmünket valójában főként önmagunk igazolására használjuk.

83. …

84. A világ majdnem 100%-ban nem emberi. Ami emberi benne, az bizony alig érdekes.

85. Az agyunk tébolyult spermával teli okos óvszer.

86. A legtöbben túlságosan eszesek vagyunk ahhoz, hogy megértsük: az értelmünk a butaságunk.

87. …

88. A házak adta kényelem a világ megerőszakolása.

89. A boldogság elleni háborút, amely maga az emberiség, az Ember nyerte meg: mi vagyunk a világ alkonya.

90. Minél hatalmasabb a technika, annál kisebb a tudat.

91. Holokauszt: a legrosszabb, amit egymással művelünk, semmi ahhoz képest, amit az emlősökkel, a halakkal és a madarakkal teszünk.

92. Az evolúciót túlélve mind a kiagyalt szavaink
zsarnokságától elbutult hülye-zsenik vagyunk.

93. Civilizáció: a Természet elleni Kísérlet.

94. Azok félnek legjobban a haláltól, akiknek soha még csak eszükbe sem jutott élni.

95. Az evolúció nemcsak egyirányú út, hanem zsákutca is.

96. Balgaság a vég miatt sírni, amikor az egész könnyeket kíván.

97. Az emberek, akik szebbek a testüknél; az emberek, akik rondábbak a testüknél; és az emberek, akik legalább annyira rondák, mint a testük…

98. A szex a spirituális rokkantság kölcsönös cseréje testi érintkezés révén.

99. …

100. Hogyan hagyjuk a szarságot, tudván, hogy szarságok vagyunk az IttMindenCsakFogyasztás Birodalomban?

101. Mindegy, kinek a holttestét emeled meg, fölfeded vele azokat, akiknek kell a holttestek takarása.

102. �-nzetlenség: e szó létezése még nem jelenti azt, hogy bárki is ismeri azt, amire a szó mutat.

103. A legtöbben a „költészetnek” azt a fajtáját kedvelik, amely csupán a fejükben levő közhelyeket fejezi ki választékosan. Az igazi költészetnek viszont a nyilvánvaló ellentétének kell lennie. Nagyon ritka az ilyen.

104. A kimondhatatlan kimondatlant vérzi ki magából a hús.

105. Ó, milyen kimondhatatlanul, tagadhatatlanul értelmetlen verset írni!

106. Bölcsesség (vagy „megvilágosodás”): a nyelv másik oldala.

107. A civilizáció alapvető bűne az, hogy elválasztja a Szépséget a Szörnyetegtől.

108. A lelkesültség felszínes, ám a szomorúság mélységes.

109. Az Utolsó Császár az Álom legőrültebb árusítója.

110. Az élet az anyag erőszakos összeesküvése.

111. Minden kor a legkegyetlenebb csodák kora.

112. Ha meg szeretnéd ismerni a gonoszt, akkor nagyon figyelj oda a jó szándékúakra.

113. A nevelés lassú csapórács az agyban.

114. A szenvedés az egyetlen isten, és mindenki az ő profitja.

115. A szerelem az elidegenedés torz tükre.

116. Az egyetlen igaz művészet a szíved formálása.

117. Százezer csillag a százezer galaxis egyikében: az Ember teljes jelentéktelensége és gőgje között zavart tudat terpeszkedik.

118. Minden ember született terrorista a Természet ellen.

119. A szexet reménytelenül bemocskolja a tévhit, miszerint a szex felnőtt tevékenység.

120. Minél összetettebb a kultúra, annál egyhangúbbak az emberei.

121. Minél nagyobb a vagyon, annál kevesebb a tudatosság. Minél több a választási lehetőség, annál nagyobb az elidegenedés.

122. Az ózonrétegben egyre tátongó lyuk az emberi „lélek”. Az Északi-sark – tizenötmillió éve először – megolvadt vize a meggyalázott Földisten könnyeinek tava.

123. …

124. A nép a vallás ópiuma.

125. A szerelmi játékért nem érdemes égetni a szex rövidke gyertyáját.

126. A gyerekek szexuális bántalmazása semmi a gyerekek elméjének egyetemes, intézményesített, dicsőített bántalmazásához képest.

127. …

128. Foglalkoztatás: egy újabb elmegyilkos intézmény, akárcsak az iskola.

129. Manapság csak a munka megtagadása lehet az egyetlen igazi Vallási Elhivatottság.

130. Párizs: egy sivár város, melyet elviselhetetlenné tesznek a csonkolt fák.

131. A hó hullása azt mondja, hogy hagyjam abba a gondolkodást.

132. Drezda, Nagaszaki, Laosz, Kambodzsa, Vietnam, Afganisztán:
a képmutatás önkényuralma.

133. Egy rádióműsorban hallottam, hogy az emberek sok ezer játékot eszeltek ki az idők során. Ma, főleg a brit birodalom és utódai zsarnoki versengésének köszönhetően, már csak pár százat játszanak.

134. Civilizáció: cikcakk vonal a dörzsöltség és az öldöklés között.

135. Először kivágták az erdőket és kiirtották az állatokat.
Azután lebombázták az állatkerteket.
Végül lebombázták, ami maradt: a sivatagot.

136. Minden állat hű a természetéhez, de nekünk – a civilizáció nevű folyamatos tagadásban élve – fogalmunk sincs a természetünk mibenlétéről.

137. A Bölcsességről először is azt kell elmondani, hogy nem fertőző betegség.

138. A szibériai csukcsok hét nemet különböztetnek meg. Hol van ehhez képest a „heteró” meg a „leszbikus és homokos”?! (A nyálkagombák egyes fajainak 14 neme van, egy kivételével mind hím.)

139. Emberiség: a romlott bálvány.

140. Nem teszünk szívességet az életnek azzal, hogy kitartunk a létezés mellett.

141. A bölcsesség alázatossága: reménytelenül rejtőzni a reménytelenség elől.

142. Tíz csótány egy hétig is megél egy postabélyeg hátán levő ragasztón. Az embernek rég lejárt a jövője.

143. Az az egy jó dolog van az emberi mivoltom szégyenlésében, hogy nem érdekel, mit gondolnak rólam az emberek.

144. …

145. �-ntudat, árulás a neved.
„Emberiség”, a te neved Képmutató!

146. Az értelemtől nem érezhetjük jól magunkat, mert az értelem kétségbeeséshez vezet. Csakis a Jólét Ábrándjától érezzük jól magunkat.

147. Rögeszménk a Szám (amely csak szókép), mert rögeszménk az, amit megteremtünk, elpusztítunk, és legfőként, amit birtoklunk.

148. A „Rendetlen Fajnak” nagy gondot okoz a Természet és a Világmindenség rendjének megértése. Nem mintha a Világmindenség kifürkészhetetlen lenne, csak éppen szétroncsolt trombiták vagyunk, behorpadtunk, eldugultunk és hamisan szólunk.

149. Elvis Presley csak egyetlen könyvet kölcsönzött ki a New York-i közkönyvtárból: English Fairy Tales (Angol tündérmesék)…

150. A kutyám: egy teljesen megfelelő lény társasága állandóan eszembe juttatja a hiányosságaimat.

151. Habár a jó művészetnek igaznak kell lennie, a művészet az igazság ellentéte; a látni sem bírt igazságé.

152. A törvény szomorú diadala az, hogy törvényen kívül helyezi a legjobbakat.

153. Ha a büntetés megakadályozná a bűncselekményeket, akkor nagyon kevés bűncselekmény lenne.

154. A kockázat nélküli élet megteremti a maga kockázatát: a bűntetteket (ahogyan egykori áruházi lopásaimból tudom).

155. Az iskola az a hely, ahol semmibe veszik vagy tagadják az örök igazságokat, és gondolkodás nélkül terjesztik a divatos hazugságokat.

156. Semmi sem fantasztikusabb „a való világnál”.
„A való világ” csupán közös fantázia.

157. Valaha nagyon bántam, hogy depressziós voltam. A depresszióm elmúltával már csak azt bánom, hogy élek.

158. Minden „Védelmi” Minisztérium gyalázatos Halálminisztérium csupán.

159. A „férfiasság” – a legtöbb helyeslő szóhoz hasonlóan – csak egy szép szó a „kegyetlenségre”.

160. A tragédiától a köznapiságig, a szépségtől a szörnyűségig terjed az „emberiség” nevű egész szánalmas skála.

161. Zárt az az elme, amelyik osztályozást csinál a leírásból.

162. Az ember számára érthetetlen számtalan dolog közül az egyik az, hogy a Természet nem ismeri és semmibe veszi az irányítás igényét.

163. Az egyetlen becsületes foglalkozás a koldulás; az egyetlen őszinte filozófia az embergyűlölet.

164. Csak az éhség csökkenti a gazdagok mohóságát és aljasságát.

165. A titkok érdekesebbek – és őszintébbek – a vallomásoknál.

166. Az emberi tudat szörnyű csapás, halálos injekció,
rettenetes pestis úgy rajtunk,
mint a bolygón, melyet szétzúzunk:
az ember vészesen kiszámíthatatlan –
megbízhatatlan, megrontható, ha nem is romlott.

167. A „valóság” csak egy vetítővászon.

168. Se drog, se szex nem hat rám nagyon;
s a zene átitatja tragédiatudatom…

169. Minél összébb zsugorodik a tudatosság (és így a személyiség), annál híresebbnek, hatalmasabbnak és sikeresebbnek tűnik a Puszta Látszatok Világában.

170. A kormányok nemcsak rosszak, hanem nevetségesek is, mert minden intézmény nevetséges, ahogyan állandósítani igyekszik magát.

171. Haladás: az egész világból a haszon eszköze és a közhely edénye lesz.

172. A fogyasztói kapitalizmusban nem az a szörnyű, hogy konzervatív, hanem az, hogy radikális: gyökerestül kitép mindent, ami előtte volt, mindent, ami az útjába esik.

173. Az alázatosság keresését – ne a boldogságét;
a fák jogait – ne az Emberét;
a mértékletesség imádatát,
a vágy hiányát – ne áldemokráciát.

174. A demokrácia végül is annak az uralma, aki a legjobban tudja befolyásolni a választókat: a katonai-ipari komplexum, a televízió és a szenzációhajhász sajtó.

175. A fogyasztói kapitalizmus célja: mindannyiunkat senkivé tenni a nagy senki földjén. Mindennek tízszer drágábbnak kellene lennie; akkor mind ágyban maradhatnánk.

176. A művészet számos formájával (például a regénnyel és a színházzal) az a baj, hogy szórakoztat; így aztán csak azokat érheti el, akiket nem lehet szórakoztatni. Ezért írok bántó verseket és lehangoló aforizmákat – természetesen egyáltalán nem a mazochistáknak.

177. A vallás annak szánalmas beismerése, hogy a legtöbb embernek indítékra van szüksége az élete folytatásához; és emelvényre, ahonnan útjára bocsáthatja a türelmetlenségét.

178. A nagy vallások azért léteznek, hogy igazolják az aljas istenek kitalálóinak aljasságát.

179. Az Emberiség történetének legnagyobb összejövetelén – az allahabadi Nagy Kumbh Melán, 2001 januárjában – huszonötmillióan gyűltek össze békében és vidámságban, hogy közösen megtisztuljanak a Gangeszben. Szinte alig számoltak be róla Nyugaton.
(A jó hír nem hír.)
Pár nappal később azonban földrengés rázta meg Gujaratot, mire az egymással versengő újságírók keselyűk módjára repültek a helyszínre az egymással versengő segélyszervezetekkel, hogy interjúkat készítsenek a gyászolókkal meg a nincstelenekkel; majd’ megsüketültünk az izgatott beszámolóiktól. Aztán a következő tragédia felé vették az irányt, hogy azzal táplálkozzanak, és azzal etessenek minket.

180. A szent embereket (nem pedig papokat) nélkülöző társadalmak gyorsan irányíthatatlanokká válnak. Európában nincsenek szent emberek a 14. század óta, amikor is Assziszi Ferencet nem eretnekként való megégetéssel, hanem szentté avatással semlegesítették.

181. A Kormány az Ember Emberiség elleni bűntette.
Az Emberiség a Természet Természet elleni bűntette.

182. A kutyák szemében nem vagyunk se istenek, se ördögök, csak nagy hatalommal bíró fecsegő majmok.

183. A szent világban szinte minden emberi tett istenkáromlás, tisztátalanság.

184. Az Igazság egyik meghatározása szerint az igazság feltétlenül tagadható, ezért – a költészethez hasonlóan – ki van szolgáltatva a szóképek, a példázatok és a megszemélyesítések untig ismert régi fogásainak.

185. A vallás az, amivel az emberek kitöltik a személyiségükben levő légüres tereket. Az egyistenhívő vallások (amik mind hatalomról és falánkságról, hamis vezeklésről és mások áldozatáról, vérről és ondóról szólnak) haladást tételeznek fel. A haladás a valódiságunk illúzióját alátámasztó dúcok egyre fokozottabb gyártása csupán. Egy „pigmeus” hétéves korára teljesen önellátó tud lenni.

186. A főzni nem tudó filozófusok mondásai éppannyira üresek, mint a vadászni és puszta kezükkel ölni nem tudó húsevők gondolatai.

187. Minden nagyon új – és nagyon szennyes –, ami amerikai.

188. A demokrácia csupán a divatipar kiterjesztése a rákos kényelem utáni hajszában.

189. Az igazság annyira új, hogy még sosem tárták föl; és annyira régi, hogy elenyészett az idők ködében. Nem lehet föltárni; csak megélni lehet, úgy, ahogyan az állatok élik meg.

190. …

191. A szex meghittsége éppoly képzeletbeli, mint az érzelem igazsága.

192. A Kedvesség Köztársasága valójában persze a Fertőtlenített Piszokság Birodalma.

193. Rémisztő, hogy az „életstílussal” törődő emberek mennyire nincsenek tudatában annak, hogy az élet esetleg tartalom, nem pedig külsőség.

194. Gyerekmolesztálónak lenni csak kicsivel rosszabb, mint tiszteletre méltónak lenni.

195. A legkevésbé elismert és a legalapvetőbb erény (az összes többi ettől függ): egészségesség.

196. A civilizáció lényegében tudásellenes. Hiszen a vadászó-gyűjtögetők ismerik a környezetüket, viszont a gazdák csupán megváltoztatják, megtisztítják és az akaratukhoz igazítják; aztán a többi emberre kényszerítik az akaratukat. „Desolitudinem faciunt, pacem – atque humanitatem – appelant!” Lényegében az „oktatás” is tudásellenes. Mert a tudó ember kétségbeesik.

197. …

198. A „művészet” (sok fogalomhoz hasonlóan ez is a 19. században keletkezett; bár a „népirtás” csak 1945-ben jelent meg) csupán a szórakoztató jellegű ismeretterjesztés magasröptű formája. Ebben persze nincs semmi rossz; kivéve, hogy felemészti a sznobság.

199. A legdurvább faj föl sem ismeri durva tévedéseit, nemhogy tanulna belőlük. Nincs is annál jobb az életben, mint figyelni azoknak a dolgoknak a növekedését, amiket nem mi ültettünk. Minden vívmány istenkáromlás.

200. …

201. Az én egy gépezet, amely félig-meddig meggyőző történeteket mesél a tudatnak.

202. Az irodalom csupa hazugság, amelyből időnként úgy csöpög az igazság, mint húsból a vér. A tudomány a magyarázatok és a hatalom utáni vágyunk mesegyűjteménye. A művészet csupán ajakrúzs az emberiség nevű szörnyetegen.

203. Az igazság – és a nem emberi természet gyöngéd közönye – olyasmi, amivel az emberek kevesebb, mint 1%-ának a századrészének a századrészében van szégyen szembenézni. Egyformák a titkaink.

204. A hamisak „csődnek” nevezik azokat, akik igazak maradnak önmagukhoz.

205. Az „élet tisztelete”, legyen szó ember vagy nem ember életéről, igazából annyit tesz, hogy nem vagyunk hajlandók közreműködni az élet és az élet következményeinek világrahozatalában.

206. A Tudomány – és ennélfogva a kultúránk – jobbára a technika szolgálatába állított Vágyálmokon alapszik. Az ellentétét, a Mítoszt, a Gőg és a Megtorlás foglalkoztatja. Jobban járnánk, ha elhagynánk a Tudomány valótlanságait, és inkább belemerülnénk a Mítosz igazságaiba.

207. A mítosz halhatatlan, mert értelmetlen.

208. Sem a „megvilágosodás”, sem a „boldogság” nem jöhet el addig, amíg minden ember le nem tesz a reményről és fel nem hagy a cselekvéssel. A boldogság a borúlátás átölelésével kezdődik; ezért van az, hogy a kutyák sem lehetnek boldogok, habár isteni hősök és szentek ők, akiket égbekiáltó módon vezet a vágy.

209. A világholokausztban minden csöpp tej és minden falat hús háborús bűn. De a megalázott, végtelenül megbocsátó Természet nem vádol.

210. Minél magasabb az életszínvonal, annál alacsonyabb az emberek színvonala.

211. Mészárlás a mészárlás kedvéért: az a rengeteg indokolatlanul lemészárolt állat; és az a rengeteg lemészárolt, de meg nem evett ember.

212. Minden kormány bűnöző, és nem csak azért, mert minden tulajdon a Természet kifosztása.

213. Az úgynevezett „ösztön” általában kondicionálás; az úgynevezett „haladás” általában a technikától való függés fokozása.

214. A „szabad” sajtó imádja a rossz híreket, viszont a cenzúrázott orvosi és gyógyszerészeti sajtó szinte sosem jelenteti meg őket.

215. Láb- és körömfájás betegség: a civilizáció minden adandó alkalommal beleveti magát a „szükséges” mészárlásba.

216. Láb- és körömfájás betegség: a Természet hálát fog adni, ha nem fogyasztasz húst és tejet. És köszönet azért is, hogy nem szaporodsz.

217. A pusztító belső problémáktól eltekintve az emberiség külső problémája a méret problémája. Mivel elbizakodottan sikeres fajnak bizonyultunk, nagyon sokat veszünk el abból, amiből elveszünk. Mértéktelenül, eltúlozva, túlságosan gyakran és rendkívül esztelenül csináljuk azt, amit csinálunk.

218. A világi és a világ fölötti hatalom nemcsak egyetlen fajra korlátozódik, hanem a bioszférát megfutamító mezőgazdaság szörnyű felfedezése és a civilizáció zsarnoki lényege miatt azon a fajon belül is az egyre hatalmasabbakra és kapzsibbakra: arra a kevesebb, mint 1%-ra, akik módszeresen kifosztják a bolygót és mindannyiunkat elszegényítenek.

219. A gonoszság elkerülhetetlen, ha a tevékenység ipari méreteket ölt.

220. A gépesített földművelés nagyobb fenyegetést jelent a bolygóra nézve, mint az atomenergia – vagy az atomháború.

221. Amikor a Tudomány felgyűri az ingujját a Pénzért, akkor az egész világnak meghunyászkodó és hódolatteljes csöndben össze kell húznia magát.

222. Az állatok teljesen önmaguk, viszont mi többnyire nem önmagunk vagyunk, hanem kulturális műtermékek. Így hát az ember az egyetlen közönséges állat.

223. Az első milliárd homo sapiens sapiens megteremtése körülbelül egymillió évig tartott. A harmadik milliárdé csupán tizennégy évig.

224. Az ember legmaradandóbb műve a szenny.

225. 225 hektár erdőt vágnak ki naponta a Himalája előhegységeiben, de nem újságpapírnak, hanem a halottak máglyán való elégetéséhez.

226. A valaha termesztett hétezerféle táplálékból ma már csak kilencfélét termesztenek. A világ száz legnagyobb gazdaságából negyvenhét nem állam, hanem vállalat. Legalább ezer ismert faj fog eltűnni a földről a következő huszonöt évben – és sok ezer faj ismeretlen marad.

227. Mind embernek születünk, de életünk első napjától kezdve kulturális műtermékekké alakítanak bennünket, a „társadalom tagjaivá” szabványosítanak.

228. A világ meg van átkozva azokkal, akik azt hiszik, hogy az övék az elméjük.

229. Az ember hihetetlen dolgokra képes, de nem tud együtt élni sem a felebarátaival (a többi fajjal még kevésbé), sem önmagával, sem a világgal, amelyben lassan kifejlődött.

230. A nyelv maga is a kommunikáció meghiúsulásának hangos beismerése. És mivel a nyelv nem nyílt, a gondolkodás sem az.

231. A vallás a tudat által keltett légüres tér betömésére tett hajmeresztően ostoba kísérlet.

232. „A siker bizonyos fajtáit – mondta Degas – nem lehet megkülönböztetni a hisztériától.” Olyan fényűzésben van részünk, amelyről a római császárok sem álmodtak, mégsem elragadtatott macskák vagyunk, hanem a szomszédaink és a fényűzés ára miatt siránkozunk, panaszkodunk.

233. Miközben Ozirisz magva fojtogatja a világot, a bolygónak úgy kellenek sikeres emberek, mint egy lyukas ózonréteg. A cselekvő faj csupa szörnyűséget cselekszik.

234. Azt hazudják nekünk, hogy a kultúra és a művészet kívülről jobbá tehet bennünket. A „nyugati demokrácia” hazugságok és ábrándok rémisztő cargo-kultusza.

235. Tolsztoj egyik történetében egy orosz hercegnő a legnagyobb télvíz idején színházba ment, és megindította az előadás, miközben a kocsisa megfagyott odakint. Nem válhatunk jobbá kívülről, csak belülről, a teljes őszinteség és hitelesség révén.

236. Még a zene – még a klasszikus indiai zene – is saját kifinomult érzelmeink jelenségeivé fokozza le az életet. Meghatódunk Sibelius vagy Raag Malkauns zenéjétől – ahogy Hitler is meghatódott Wagnerétől.

237. A tudás egyfajta önmagát nyaló segg. Csak a kétség éleslátó.

238. A civilizáció olyan, mint a habcsók: émelyítő máz egy nagy semmi körül.

239. A fogalmak (például a „fontosság”) agyszülemények, cselfogások vagy eszközök, hazugságok vagy zsarnoki vétkek. Radakhrishnant átfogalmazva: a fogalmat alkotó elme (amely persze maga is egy fogalom) a fogalom csapdájába esik. A legperverzebb fogalom a Normalitás.

240. A tragédiát adtuk a világnak. Ez a szó magában hordozza a történelmünket, hiszen az ókori görögöknél a tragosz kecskét jelentett. A tragédia óda volt a kecskeistenhez – és a Földközi-tenger déli partvidéke a túllegeltetés miatt lett olyan kietlen. A kecskeisten a középkorra végül ördöggé vált – ám nem a sivatagok létrehozása, hanem az érzéki szaga és az állítólagos zabolátlan bujasága miatt.

241. Az egyetlen értelmes teremtménynek tartva magunkat szenvedést és halált szabadítottunk a világra az értelmünk erejének válogatott alkalmazásával. Úgy használjuk az értelmünket, mint egy álarcot, vagy egy lovat, vagy egy kalapácsot.

242. A „Hatodik Kihalás” nem az ember elevensége és életöröme miatt következett be, nem annak szerencsétlen folyományaként, hogy mindenki olyan borzasztóan jól mulat, hanem az emberi szint alatti vadságunk és nyomorúságunk szüntelen nehéz munkája és egyhangú rutinja miatt. Az „Emberiség” a Sivárság Őrült Szelleme, aki kiszabadult a Természet palackjából.

243. A világ legbölcsebb embere sokkal, de sokkal láthatatlanabb nálam.

244. …

245. A „haladás” a gazdagok szegények, a városok mocsarak és a „sikeresek” „bukottak” iránti nyugtalan megvetésének immár exponenciális növekedése.

246. A művészet nem őszinte, de csalfán elhiteti velünk, hogy mi azok vagyunk.

247. Az igazság, a tudás, a bölcsesség és a boldogság nem lehetnek titkok – viszont láthatatlanok az Oktatásban hívők számára.

248. „Jobb tíz évvel korábban meghalni – mondta Ananda Coomaraswamy –, mint tíz perccel később.”

249. Nem bírunk kijönni az értelmünkkel, ezért szüntelenül irracionális erőket keresünk az értelem szelektív alkalmazásával.

250. Az öngyilkosság pillanata úgy fog eljönni, mint ahogyan pezsgőre szomjazik meg az ember. Vagy mint egy kinyilatkoztatás: a végső jóslat.

251. Egyik társadalom sem jobb a börtöneinél.

252. Az igazán őrültek nincsenek becsukva; ők irányítják az életünket.

253. Az igazságos élet az öngyilkosság (avagy az önmegsemmisítés) állandó fontolgatásával jár. Mert élni annyi, mint igazságtalanul élni.

254. A legnagyobb tehetség abban áll, hogy az ember jól él és keveset fogyaszt, de eljutottunk egy olyan pontra, amikor már ahhoz is nagyon sokat kell fogyasztanunk, hogy egyáltalán életben maradjunk.

255. Az igazságos élet így vagy úgy azzal jár, hogy az ember nem hajlandó szülő lenni.

256. Az „erkölcsös állat” lehetetlen egy állat: az egyetlen, amelyik irracionális félelmek és őrült vágyak alapján cselekszik, az egyetlen, amelyik eltapossa az erkölcseinél ésszerűbb és kegyesebb szépérzékét.

257. Az egyetlen erkölcsös faj az egyetlen ostoba faj, az egyetlen rút faj, az egyetlen bűnös faj: az erkölcsöket – ahogy Genet rámutatott – bűnözők találják ki.

258. Kulturális Elidegenedés: amikor azt hiszik, hogy a vendégszeretetért fizetni kell.

259. A világ nem a zsarnokok zsarnoksága, hanem a hamis tömegdemokrácia miatt haldoklik.

260. A civilizáció táncból üzletté korcsosulás,
a tudás a jelképesből a szó szerintibe siklás.

261. A „nyugati társadalom” egyetlen hatalmas nevelőintézet, amelyet nem a mi érdekünkben működtetnek, hanem a pénzcsinálás kedvéért, mégpedig úgy, hogy egy álmegoldást („sikert”) kínálnak az istenkáromlás valódi problémáját elfedő mesterséges problémára („teljesítmény”).

262. A boldogság csupán romantikus ábránd a fogyasztás kettős üvegezésű gulágjainak szűkös valóságában.

263. A tudat együgyűek, önigazolók és talpnyalók bizottsága a fejben.

264. A sírás az első érintkezésünk.

265. A tudatállapotunk és azt szabályozó tudatosság minőségének megváltoztatása iránti egyetemes vágyunk (minden kultúra a kábítószerek kultúrája) – nyilvánuljon meg szeszes italok, ragasztók vagy amil-nitrit nagyon durva alkalmazásában, esetleg zene vagy szex révén kifinomultabb formában, netán böjtölés, szertartások vagy mámort nem okozó gombák révén komolyabb formában – azt sejteti, hogy a „normálisnak” tartott tudatállapot valójában levert tudatállapot.

266. Marihuánát szívni (a példa kedvéért) annyi, mint látnokhoz fordulni. A látnok mindig bennünk van, úgy kell elő- vagy felcsalogatni. Sajnos a kultúránk látnok- és mítoszellenes, így hát a marihuánát szívók általában kijutni szeretnének a fejükből, nem bejutni oda. Nem veszik észre, hogy a kábítószerek eszközök, és minden cél bennünk van, nem a kábítószerben, és nem is a velünk született képességeink körén kívül. A mámort kereső hétköznapi kábítószeresek természetesen elutasítják vagy elzárják a látnokot, mert az egyre élvhajhászabb és mítoszellenesebb kultúránk a látnoki tehetség minden értelmét és tudását elnyomta. (A költő prózatengerben fuldoklik.)

267. Ha a világ álmodik bennünket, akkor holtan fog fölébredni.

268. Ahelyett, hogy polimorf perverzek lennénk, monokulturálisan közönségessé tettük magunkat a hírességek és a pénz révén.

269. A bolygó fékezhetetlen megerőszakolása azt sugallja, hogy nem élünk összhangban a fejünkben. A történelem nem győzelmek, hanem erőszaktevések és abortuszok története.

270. …

271. Georges Simenon meg volt győződve arról, hogy a jövő a rovaroké, amelyek „még az Isten számára is elképzelhetetlen képességekkel bírnak”.

272. Shakespeare (Anglia Verdije) egy csodálatos faliszőnyegnek kikiáltott nagy halom pólya.

273. Még ha minden háztartásban mindent újrahasznosítanának, a bioszféra pusztítása akkor is töretlenül folytatódna, mert a bolygó szempontjából az igazi problémát nem az egyének jelentik, hanem az üzlet.

274. A világ összes bölcsessége elfér pár oldalon – ezért nem adják ki soha.

275. A replikátorok replikálódnak, a kommunikálók majdnem kommunikálnak, de a bölcsek némán bölcsek.

276. Az orvosok több embert ölnek meg, mint a katonák, az emberek pedig milliószor több állatot ölnek meg, mint a többi állat.

277. Az utolsó tabu: ellenszegülni a színlelésnek, miszerint az emberek kedvelhetők – a szeretetreméltóságról nem is beszélve.

278. A „nagyra törő” emberek legnagyobb (és egyetlen valódi) teljesítménye az, hogy bennünk többiekben az alsóbbrendűség érzését keltik.

279. A tévedés beismerésének képessége az érettség jele. A kormányok sosem ismerik be a tévedésüket. Gyermeteg intézmények irányítanak bennünket. Az intézmények definíció szerint gyermetegek.

280. A szex két oldalán vallást építettek, aztán sportot, végül pedig szerelmet húztak föléje. Mindegyik csak annyira fontos, amennyire fontosnak hisszük.

281. A hűséget követelő szeretet mit sem ér. A szex többnyire kéjvágy, valamint önmagunk és mások becsapása. Inkább megfeledkezik az orgazmus közönséges voltáról.

282. A saját terveid kiötléséhez és megvalósításához feltételezned kell, hogy nagyon kevés ésszerűség – és még kevesebb igazság – van abban, amit másoktól hallasz.

283. „Csak a makacs kétségbeesés szilárd alapzatán lehet mostantól a lélek biztos szálláshelyét felépíteni” – írta Bertrand Russel. Csakhogy az ember az egyedüli lelketlen teremtmény.

284. „Az Emberi Kedvesség Teje”: így jellemezhetné a nemi erőszakot elkövető a spermáját.

285. A világ véleményével való törődés a világgal való törődés ellentéte.

286. Az idő egy vég szövet, amelyet csíkokra tépdesünk.

287. Melyik férfi olyan öntelt, hogy azt mondja, „akármelyik gyerek örülne, ha az apja lennék”?

288. A koherenciáról és a konzisztenciáról alkotott elképzelések elidegenítenek bennünket mind a Természettől, mind a saját természetünktől.

289. A függőséget okozó szerek – legyenek akár ópiumszármazékok, akár nikotin – a Nagy Üzlet rabjává teszik az embert. A legerősebb, legkegyetlenebb és legalattomosabb káros szenvedély a rákos kényelemnek és a közhelyek haladásának való hódolás.

290. Az Emberi Jogok hajlamosak természetes sérelmekhez vezetni.
A legnépszerűbb emberi jog: jogunk van becsapottnak maradni.

291. A művészet többnyire ártalmatlan – kivéve, ha a kultúrát igazolják vele.

292. Az apokalipszis akkor és ott van, amikor és ahol minden akarat és hatalom egy. És mielőtt az „emberiség” belefullad saját bonyolultságának közönséges pocsolyáiba.

293. Armageddon: érdekes véletlen, hogy egy szamáriai hegy neve akkora visszhangot kelt, mint Auschwitzé vagy Hirosimáé.

294. …

295. Egyetlen igaz keresztényről hallottam eddig: egy japán hittérítő nőről, aki kanadai őslakos és más prostituáltak lábát mossa.

296. „Egyedül a Normálisban nem szabad bízni” – John Buchan.

297. A territóriumok szülik a terrorizmust; ahol nem húzódik kerítés, ott nincs félelem.

298. A világ eddigi két leghatalmasabb és legkitartóbb gonosz erője – eltekintve most a mezőgazdaságtól – „Egyesült”: „Királyság” és „Államok”. Az utóbbit az előbbi borzasztó emelvényéről indították útjára. És a mezőgazdaság vezetett el mindkettőhöz. Mezőgazdaság nélkül nincsenek birodalmak, zsarnokságok, börtönök, vallások.

299. A szenvedés, a fájdalom és a szegénység köznapiságának fényében értéktelen minden, amit kívánunk.

300. …

301. Csak a szörnyetegek „alusszák az igazak álmát”.

302. Minél szabadabb vagy, annál magányosabb leszel.

303. A szabadság csupán annak érzése, hogy mindent elveszíthetsz.

304. Az evolúció iróniája: a legkifinomultabb faj a legostobább.

305. Az „éleslátás” nem más, mint a szemellenzők és a rózsaszín szemüveg levétele.

306. Gyógyíthatatlanok vagyunk, mi, a látó kevesek, mi, akik nem hátrálunk meg az értelem elől.

307. Ha volna lelkünk, nem lenne tulajdonunk: a tulajdonnal próbáljuk betömködni a lyukakat, amelyekben a lelkünk lehetne.

308. A tisztaság (és a felsőbbrendűség) képzetéhez való rögeszmés ragaszkodásunkban nem vagyunk hajlandók magunkon kívül észrevenni azt, és csak azért sem ismerjük fel, hogy a lélek (soul) is része a földnek (soil).

309. A Világ bódékkal teli vásártérként jelenik meg. És a bódék mögött ott rejtőzik a valóság: a kiéheztetett és kivert kutya, a rákos, fogatlan nőstény tigris, fajának utolsó egyede.

310. Az a szomorú igazság a kutyákkal kapcsolatban, hogy nemcsak furcsának és szörnyűnek találják a világunkat, hanem elfogadhatónak is. Feltétlen és végtelen hálájukban „felsőbbrendűek” nálunk. Az emberekben a hála gyorsan feledésbe merül vagy nehezteléssé változik.

311. Bárcsak az ember embernek farkasa lenne, akkor nem létezne se túlnépesedés, se háború.

312. Az empátiáról és az önzetlenségről tudó (és a rájuk szavakat alkotó) egyetlen faj szinte sosem bánik empatikusan és önzetlenül más fajokkal.

313. Az ember az egyetlen faj, amely a részletekre összpontosítás sivár eredményeként nem hajlandó látni a fától az erdőt.

314. Se keze, se lába, süket és majdnem vak: a csiga kétségbe vonja az Ember minden hatalmát.

315. A civilizáció a progresszív infantilizmus folyamata: ez az egyetlen haladás.

316. A televízió a kapitalizmus mintaképe: az általa elvett lehetőségek gyenge utánzatát kínálja az embernek.

317. Ha komolyan vesznek, az a halál kezdete – ha nem haltál már bele rég abba, hogy komolyan vetted magadat.

318. Kereszténység: a Halál Vallása, amely tagadja a halált és az élet megannyi természetes, spontán kifejeződését.

319. Az elme rend utáni vágyának útjában áll a saját zűrzavara.

320. „Kiűzetés az Édenkertből”: mezőgazdaságba, hierarchiákba, civilizációba és a kisemmizők vágtázó nomadizmusába.

321. A civilizált emberek bármilyen okból képesek ölni, csak könyörületből nem.

322. A Legigazabb Katona: a besorozott szerb katona, aki először a szerbek oldalán harcolt, aztán átszökött a boszniai muszlimokhoz, majd a Senki Földjén állva lelőtte magát.

323. …

324. Ahogyan a vallás melléktermékei a hitetlenek, ugyanúgy a foglalkoztatás munkanélkülieket termel. A munkanélküliség már nem lehet vallási elhivatottság.

325. Az összes művészet érzelgős. A kétségbeesés az egyetlen igaz érzelem.

326. Az őszinteség a művészet ellensége, mondta Oscar Wilde. A művészet és a műalkotások viszont az élet ellenségei. És az élet gyötrelem.

327. Az emberek talán azért csinálják a „normálisnak” nevezett őrültségeket, mert tényleg Alacsonyabb Rendű Lények szeretnének lenni.

328. A szex a gépies transzcendentálissá alakítására tett kísérlet.
Ezért aztán a legparancsolóbb, a legpusztítóbb és a legfantáziátlanabb emberi tevékenység.

329. Szobrot vagy palotát látva
azt jut eszembe, hogy milyen bénítóak az Ember művei.
Buddha mosolygott a szobrai lerombolásán,
és talán a talibán indítékain is.

330. Veszélyes Fanatizmus: a legnagyobb nyereség után sóvárogni a legolcsóbban, a leghamarabb.

331. Gyerekes Babona: a Folyamatos Gazdasági Növekedésbe vetett hit.

332. Nem az Értelem, hanem a sértett indíttatás és az önérdek keresi a teljes bizonyosságot.

333. A lumpenproletariátus létezése idején úgy tűnt, volt még remény. De amióta Mihail Gorbacsov – jóindulatból vagy kétségbeesésében – 1989-ben eltörölte, azóta csak egy világméretű lumpenburzsoázia létezik. És nincs remény.

334. A kultúra az élet fél életté bomlása.

335. Az igazság az, amiben az emberek hisznek, de amit el nem hisznek.

336. Minden térkép a pusztítás ábrázolása.

337. …

338. Ha a kutyák annyira fejletlenek volnának, hogy megítélnének bennünket, akkor a pokol örök tüzén égnénk.

339. Hát nem tiszteljük a szenvedést?

340. Egy kutya szemébe nézve elborzadok a létezés terhétől.

341. Az ember Isten eredendő bűne: életgyalázat.
Azt hisszük, jobbak vagyunk a Természetnél.

342. Hányan vagyunk elégedettek, mielőtt semmivé leszünk?

343. A nyelv, a kultúra és a filozófia hidak a legmélységesebb hazugságok és a legfelszínesebb igazságok között.

344. A bölcsesség azzal a tudással kezdődik, hogy senkit sem érdemes megismerni.

345. …

346. Az „Eredendő Bűn” nem annyira az öntudatra ébredés, mint inkább önmagunk komolyan vevése.

347. Foucault szerint az álmaink mélyén a halál rejtőzik. A halálunk megválasztása – az igazságos halál – végül is az igazságos élet őszinte kifejeződése.

348. A kormányokat nem érdeklik az emberek, csak az osztályozás. Az osztályokba sorolás révén ellenőrizhetnek.

349. Az élet (miként az állás is) csupán útlevél a hiábavalóságba.

350. A vezetékeinktől olyan a világ, akár egy összekötözött tyúk.

351. Tömegben lenni: húsdarab a pörköltben.

352. Ha ott van az otthonunk, ahol a szívünk van, akkor a legtöbben hajléktalanok vagyunk.

353. „Környezetvédelem”: többzsáknyi fűrészpor megmentése az erdő letarolása közben. Most aztán nem látjuk a forgácstól az erdőt.

354. Mennyire sivár és unalmas a pázsit zsarnoksága.

355. Amit az egyik ember „szeretetnek” vél, azt a másik esetleg szennyvíznek.

356. A tulajdon lopás (főleg az élet meglopása), ezért a tulajdon erőszak, a tulajdon háború a világ ellen.

357. Semmivel sem kegyetlenebb kitenni a gyerekeket egy hegyoldalra (ahogy az ókori Görögországban és sok más helyen tették), mint kitenni őket a televíziónak és az iskoláztatásnak.

358. Istenkáromló kertek: azt hisszük, javítani tudunk a természeten!

359. Egyedül az értelem ördögi dolog. Így hát csakugyan a Sátán ivadékai vagyunk, úgyszólván!

360. Az eszményekkel a képmutatás a baj.
Az Alázatosság az egyetlen emberi erény.

361. A rajongás rövidke lelkesültséget okoz.
A „szerelem” függőséget és elhagyatottságot hoz.
Mert a „boldogsághoz” a reménytelenséget kell gyakorolnunk.

362. A nemzetiség – akár az élet – csak lefokozza és lealjasítja az embereket.

363. Szörnyen könnyű elkövetni azt a hibát, hogy azt hiszed el, amit hallani akarsz.

364. Egyre többen válunk autistává a technika minden egyes előrelépése nyomán.

365. A libertárius demokrácia látszatát keltő kapitalizmus a foglalkoztatás nem demokratikus kényszerére támaszkodik, így aztán csak a pénzkeresés és a költekezés szabadságát kínálja.

366. Fiatalon felveszünk egy magatartást, aztán egész hátralevő életünkben mentségeket agyalunk ki rá.

367. A férfinak ugyanazt a vigaszt nyújtja az ölés, mint a nőnek az ölelés?

368. Melyik az első nálunk, a rend csodálata vagy a kikényszerítése?

369. A valószínűsítés az igazságtalanság legalattomosabb forrása.

370. Állatok és emberek közt az a különbség, hogy mi szörnyekké változtattuk magunkat.

371. A szex cul-de-sac, az ember pedig zsákutca.

372. …

373. A vallások egyik legrosszabb hatása az, hogy aláássák, rossz hírbe hozzák, elpusztítják és felváltják az öröklött önzetlenségünket. (És állhatatosan csökkentik az imádandó természetes dolgok számát.)
A vallások, a városok és az iskoláztatás kiölik belőlünk a velünk született kapcsolatteremtési képességünket.

374. A világ mindig nyitva állt – és mi bezártuk.

375. A televízióban minden egyformán igaz.

376. Holokausztok Bolygóját csináltunk a Csodák Bolygójából.

377. Vak Boltívek: a „Nyitott Társadalmat” a McDonald’s „arany” boltívei falazzák be.

378. A boldogság vak, ezért van az, kedves Rilke, hogy a boldogság elbukik.

379. A haszonelvűség és a hasznosság haszontalanságban végződik. (Elszomorít a tárgyak szomorúságának megértése.)

380. A tudás megöli a csodálkozást. Csodálkozás híján elkeseredett robotokká válunk – mint Schopenhauer sietve összebújó, majd a fájdalom hatására egymástól eltávolodó sündisznói.

381. …

382. Az Egyesült Államok (az európai birodalmak örökösének) legnagyobb gonoszsága nem versengeni akarásának (= egyenlőtlenség) világméretű zsarnokságában áll, és nem is abban, hogy a kapzsiság birodalmaként az egész világ, az óceánok, sőt a levegő uralmára tör, hanem abban a hihetetlenül képmutató hitben mutatkozik meg, miszerint valaha, egyszer vagy nemrégiben az ártatlanság állapotában leledzett.

383. Szenvedés: az egyetlen babonás faj legmaradandóbb műve.

384. A Természet szempontjából nézve mind háborús bűnösök vagyunk.

385. A vadállatoknak ritkán van részük annyi hitványságban, mint amennyit az emberek teremtenek maguknak. (Ennyit a civilizációról: 98% kirakatrablás, 2% művészet.)

386. Újszülöttként legtöbbünkben nincs légüres tér. A légüres teret a nevelés kelti. Azután az egész életünket e légüres tér – ostoba – kitöltésének szenteljük.

387. Tiszteletre méltónak lenni csak egy kicsivel jobb, mint gyerekmolesztálónak lenni. (Az ókori Görögországban az egyik maga után vonta a másikat.)

388. Globalizáció: annak beismerése, hogy a vágy történelme az egyetlen történelem.

389. A tárgyilagosságot hangoztatók gondosan ügyelnek arra, hogy az életüknek csak egy nagyon szűk területén legyenek tárgyilagosak, mert különben esetleg kénytelenek lennének könyörületesen cselekedni – vagy fontolóra venni az öngyilkosságot.

390. Az Ember Lealacsonyodása: mit ér az értelem, ha szűnni nem akaró igényt és elszabadult vágyat eredményez?

391. Miért? Hogyan? E csalfa szavak olyan hamis kategóriákat teremtenek, mint az értelem meg az igazság, és óriási – ám hamis – hatalommal ruháznak fel bennünket.

392. A szépség sokkal gyakoribb (és sokkal kevésbé törékeny), mint a becsület. Az emlékezetkiesés a legjobb bosszú.

393. Inkább ítéljenek el azért, ami vagy, mint hogy csodáljanak azért, ami nem vagy. Mindennek semmi a 99%-a.

394. Az emberi szeretet a maga irigy összességében nem elegendő egyetlen kutyának sem.

395. A nyugati tudomány filozófiai alapja: a cél szentesíti az eszközt. És a tudomány az elfogadás ellentéte.

396. Televízió: mindenki néz, szinte senki sem lát.

397. Az eszmék szolgálata a legelkerülhetetlenebb rabszolgaság – különösen az olyan csalóka eszméké, mint a haladás és a lélek.

398. Micsoda diktatórikus szó és fogalom a „béke”…

399. Butaság azt hinni, hogy az „emberi szellem” diadalmaskodik a katasztrófa fölött. Az emberi szellem maga a katasztrófa.

400. Mindig csak önmagunkat látjuk; ám megérteni nem tudjuk. Mivel látom a dolgok menetét, nincs kedvem élni.